Akadémiai Kiadó

Szerelem, házasság, szexualitás - életünk meghatározó élményei. Megélésüket azonban általánosan vallott normák, bevett szokások szövik át, sőt szabják meg szinte észrevehetetlenül. Nem volt ez másképp a 19. században sem. Az Ámor és Hymen. A fiatal Székely Bertalan szerelmi történetei ennek ered a nyomába: a nagyközönség számára leginkább történeti festőként ismert művész életén és életművén keresztül térképezi fel a magánszféra társadalmi konstruáltságát, és vice versa: a nemek egymáshoz való viszonyát, szerepköreit tárgyaló konstrukciók formálódását; a személyességnek azt a játékterét, ami e kettő közt feszül. Azon túl ugyanis, hogy „emberközelbe" hozza az alkotót, egy nagy szerelem felszabadító, a személyiséget kiteljesítő romantikus élményének, majd a házasévek frusztrációtól sem mentes mindennapjainak meglepően modern történetén keresztül a korabeli szerelmi történetek különböző válfajait is feltárja. A megkapó, intim kézirajzok, sokszorosított grafikai albumok rekonstruálása során egykor népszerű, de a kánonból kiszorult műfajok, esztétikailag alulértékelt művészeti technikák, elfeledett alkotói attitűdök és fogyasztói magatartások, mára már letűnt társadalmi gyakorlatok elevenednek meg. Marginálisnak tűnhetnek, azonban a „klasszikus" művészettörténet eszköztárán túl a társadalomtörténet-írás újabb elgondolásaival, illetve kritikai megközelítések alkalmazásával a historiográfiai kutatás olyan lényegi témaköreit tárgyalják, mint amilyenek Magyarországon a nemzetté válás egy meghatározó időszakában a szakmai, nemi, nemzeti identitás kiépülése és ezek mintái.

Bicskei Éva a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének munkatársa; tanulmányai a 19. századi művészet témakörében jelennek meg.