Akadémia Kiadó

Hogyan szerzünk ismereteket a tőlünk függetlenül létező valóságról? Mi a különbség és mi az összefüggés a mindennapi és a tudományos megismerés között? Többek között ilyen "örökzöld" kérdésekre keres mai válaszokat az utóbbi néhány évtizedben kidolgozott új ismeretelmélet, a konstruktivizmus, melynek egyik irányzata a tudományt a társadalom megfigyelőrendszereként értelmezi.

A konstruktivista ismeretelméletet a szerző a felnőttek tanulására és oktatására vonatkoztatja, és tematizálja azokat az impulzusokat, ösztönzéseket (pl. a tudás konstruált voltáról), amelyeket a konstruktivizmus kínálhat fel a magyar andragógia elmélete és gyakorlata számára a felnőttoktatási koncepciók átgondolásához és továbbfejlesztéséhez.

A szerző a hazai andragógiai szakemberek felnőttoktatási koncepcióinak (konstrukcióinak) a kommunikatív Delfi-módszerrel történő felmérése alapján is arra a következtetésre jut, hogy a konstruktivizmus "színrelépése" időszerű lehet a magyar andragógiában.