Akadémiai Kiadó

A mai kelet-közép-európai nemzeti társadalmak történeti fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a „hosszú 19. század” nemzetépítő nacionalizmusai, melyek fokozatosan átalakították a Baltikumtól az Adriáig nyúló soknemzetiségű „köztes” régiót. A magyarországi nemzetiségi elitek a modern polgári nemzetté válás alternatívája mellett tették le voksukat. A korszak többi nem magyar mozgalmához hasonlóan a 2-2,5 milliós szlovák nemzetiség társadalmának képviselői is az egységes szlovák irodalmi nyelv megteremtésének, az autonóm nemzeti tér kijelölésének és a soknyelvű Magyarországon belüli nemzeti egyenjogúság megteremtésének igényével léptek fel. A 19. századi modern szlovák nemzetépítő nacionalizmust ugyanakkor számos eredeti sajátosság jellemezte. Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei legújabb kötetének tanulmányai ennek a magyarországi politikai, társadalmi kontextusát vizsgálják, s a közös történelem kulcsfontosságú elágazódásának elemzéséhez, értelmezéséhez és értékeléséhez nyújtanak támpontokat.