Akadémiai Kiadó

A középkori Magyarország vége, melyet a mohácsi vészhez szokás kötni, nem hozott gyors és látványos változásokat a városok életébe, mégis, eltérő módon de előbb-utóbb valamennyiben érezhetőek voltak az átalakulás szelei, különösen a 16. század második felétől. A középkorvégi Nagyszombatban például megnőtt a lélekszám, a török elől menekülve beköltözött az esztergomi káptalan és érsek, átmenetileg jelentős fölénybe került a protestantizmus, majd, a 17. században erőre kapott és győzött az ellenreformáció, amit a látványos építkezések mellett az első állandó magyar egyetem, a mai ELTE elődjének alapítása kísért. Hogyan éltek az emberek régen? Mit lehet tudni a falakkal és kiváltságokkal körülbástyázott városról? Ezekre a látszólag egyszerű kérdésekre keresi a könyv a bonyolult választ. A barokk győzelme Nagyszombatban közösségek újraformálódásával, az épített környezet látványos és a gondolkodásmód finom átalakulásával járt együtt. A történet a város területén bekövetkezett változások nyomán bontakozik ki, amit a térképek jelenítenek meg. A Nagyszombat korai újkori történetéről szóló könyv kísérlet, amely a hatalmi politikai hullámzásokat a városterület újraformálódásán  keresztül beszéli el.