Akadémiai Kiadó

A szerző mintegy tíz éve kutatja a Börzsöny-vidéki málnatermelés gazdaság- és társadalomnéprajzát. A táj falvai közül Nógrádon végzett „mélyfúrást". Vizsgálataiban ugyan a málnatermesztést - mint a táj arculatváltozásának meghatározóját - állította a középpontba, mégis azt nem célnak, hanem eszköznek tekintette, hogy a paraszti világ átalakulásának folyamatát minél alaposabban feltárja. A Börzsöny-vidék falvai a 20. század második felében egy sajátos fejlődési utat jártak be. Az itt élő emberek a kollektivizálást, majd a kárpótlást követően sem a teljes proletarizáció, sem pedig a farmerré válás mintáját nem követték tömegesen. A Börzsöny-vidék (dombsági) ökológiai adottságai is hozzájárultak a „paraszti árutermelés" hagyományának fennmaradásához. A málnatermeléshez szorosan kapcsolódó sajátos gazdasági stratégia, értékrend és mentalitás egy olyan önálló struktúra, melynek előzményei messzire nyúlnak vissza a hagyományos paraszti gazdaság korszakába, s melynek a modern piaci, fogyasztói világban is létjogosultsága van.