Akadémiai Kiadó

A szerző a közgazdaságtanon belül a 19. század vége óta létező, és az 1970-es évektől modern osztrák iskola néven újjáéledő irányzat elméleti apparátusát alkalmazva vizsgálja a növekedéselmélet kérdéseit. Kiindulópontja az, hogy miközben a modern osztrák iskolát a főáramtól megkülönböztető szemléletmódbeli eltérések nagyrészt éppen azokra a kérdésekre vonatkoznak, amelyekre a növekedéselméletben is a legnagyobb hangsúlyt helyezik, az iskola egyedi meglátásai viszonylag kevés figyelmet kapnak a növekedéselméletben. A szerző a modern osztrák iskola fő gondolatait (a piac- és versenyfelfogást, a tudásproblémát, a vállalkozó szerepét), valamint a gazdasági növekedés elméleti és empirikus eredményeit elemezve mutatja ki az iskola különállásának okait. E különállás ellenére - érvel a szerző - az osztrák iskola egyedi meglátásai hasznosíthatók a gazdasági intézmények és a növekedés kapcsolatára vonatkozó kérdések megválaszolásában. Egy ilyen modern osztrák meglátást - az intervencionizmus-elméletet - továbbfejlesztve és alkalmazva állítja, hogy a piaci intézmények minősége nemcsak a vállalkozói folyamatra, de az állami beavatkozás folyamatára is hatással van. Az állítást empirikus elemzéssel támasztja alá.